Mint több hírportál is beszámolt róla Görögország az IMF és az EU segítségével megmenekül az államcsődtől, de a kialakult helyzet megingatta a tagállamok közötti bizalmat és elgondolkodtatta a döntéshozókat is az EU intézményeiben.

Portálunk célja nem pénzügyi tanácsadás, így a görög államkötvények és részvények elemzése helyett nem a görög idegenforgalmi szektorba történő lehetséges befektetésekről, hanem a szállodák reakcióiról szólunk a kialakult helyzetben egy egyedi esetet szemléltetve.

A görög szárazföld és szigetvilág is meghatározó turisztikai desztináció, kedvelt úticél és nem mellesleg a görög GDP fontos alkotóeleme.

A tömegturizmus töretlen növekedése mellett azonban egyre több görög szálloda is követi a trendeket. Röviden: a lokáció, a természetes környezet, az épített örökség, kultúra és gasztronómia mellett a szállodák igényesedtek. Modern, kényelmes berendezésű szobák, igényes vendégterek, tradícionális építészeti stílus, wellness centrumok, aquaparkok és a Törökországban már évek óta bevállt all inclusieve szolgáltatások kínálása.

Van-e kockázat az utazásban? Rövid távon talán, hosszú távon nem! A görögök tisztában vannak vele, hogy a kikötők és repülőterek, valamint a görög légitársaságok személyzetének demonstrációi és munkabeszüntetései nem csak az országnak, hanem az egyénnek is súlyos veszteségeket okoznak. Nem beszélve az ilyen akciókkal járó kényelmetlenségekről és az országképről. Előtérbe került egy eddig is fontos szemlélet: a turistáknak (utazási motivációtól függetlenül) felértékelődött bevételtermelő képességük.

Egy görög ismerősömmel, aki egy 150 szobás, négy csillagos szállodát vezet Kréta szigetén másfél órás telefonbeszélgetést folytattam a tegnapi nap folyamán.

Érdekesen állt a kialakult helyzethez. Borúlátó nem volt, inkább bizonytalan. A konkurencia és a széles árualap kínálata eddig sem teremtett könnyű helyzetet neki, de a görög kormány tervezett megszorító intézkedései határozott cselekvésre késztették.

Jó hír az utazónak, hogy ezen a nyáron árcsökkentést terveznek és különböző akciókkal szeretnék az üzleti tervben meghatározott sarokszámokat elérni. 2011-re (még) nem gondol. Véleménye szerint a mostani nyarat kell először túlélni és megtapasztalni, hogy
a piac hogyan fog reagálni a tényleges intézkedésekre.

Bizonytalanság azonban van, nem is kicsi. A görög belföldi vendégek számának csökkenése mellett ő a közvetlen külföldi értékesítésben és nem a tour opertátorokkal történő "árharcban" látja a lehetőséget. Az idén megkezdett fejlesztéseket befejezik, de az újonnan tervezett fejlesztéseket jegelik.

Arra a kérdésemre, hogy üzletileg megvalósítható-e az árcsökkentéssel járó üzemeltetési költségek fedezése és profittermelés érdekes választ adott: az államnak mindenképpen többet kell majd fizetni, az ételek ára az helyi ÁFA növekedésével együtt is változatlan marad, az adagok lesznek kicsit kisebbek. Az szeszesitalok jövedéki adó növekedését azonban beépítik az áraikba, így azok drágábbak lesznek. Bár beszállítóik többsége már jelezte, hogy kis mértékben növelik az árakat, ő ezt próbálja nem áthárítani az érkező vendégekre, sőt a szállásszolgáltatás árát éppen ezért csökkenteni fogja.

"Az elmúlt években szép haszonkulccsal dolgoztunk, idén nincs választás, be fogjuk érni kevesebbel is. Az alkalmazottak bérének befagyasztása és a terven felüli juttatások megvonása pedig költségcsökkentő tényező lesz... mindenki morog ezen, én is ezt
teszem, de nincs más választásunk..."

Beletörődés, racionalitás, vagy csak a mediterrán szemlélet eleme ez az álláspont? Majd kiderül! Én mindenesetre sok sikert és sok fizetőképes vendégek kínáltam neki!

Eljátszottam a gondolattal, hogy tavaly Magyarország is hasonló helyzetbe került (kerülhetett volna), és most, a kormányváltás után tartogathat még meglepetéseket az élet és a kormány is...

Mit mit tennénk hasonló helyzetben? Hogyan reagálna a hazai szállodaipar az ilyen típusú kihívásokra?

Érdemes elgondolkodni ezen, nem csak "szállodás" szemmel...



Témakörök: Görögország, krízis, válság, nyári szezon